Aki fotózott már erdőben az tudja, hogy mindig résen kell lenni. A lehető legváratlanabb pillanatban is érhetnek meglepetések. Én sokat járom az erdőt, és nem egy ilyen meglepetésben volt már részem.
Biciklivel szoktam kitekerni a falu határában lévő erdőbe, majd onnan gyalogosan szoktam járni az erdőt. Így történt ez hétfőn is.
Tekertem be az erdőbe egy kis földúton, mikor hirtelen megcsapott a tömény vadszag. Eleinte nem nagyon foglalkoztam vele, mert sok helyen ott hagyják a szagukat. Szépen tekertem tovább, és egyszer csak nagyon hangos ágroppanásokat hallok. Gyorsan megálltam és körbe néztem. Ahogy nézelődtem, egyszer csak megakadt a tekintetem egy szempáron. Egy gímszarvas bikával néztem farkasszemet. Körülbelül 20 méterre lehetett tőlem. Ilyenkor egy pillanatra megáll az emberben az ütő, majd elkezd tombolni az adrenalin. Próbáltam a lehető leghalkabban előkotorászni a táskámból a fényképezőgépet. Minden mozdulatot kétszer is meg kellett gondolni, mert ha egy kis apró zajt csapok akkor észre vesz és elszalad a vad.
A biciklit támasztva, levegőt vissza tartva sikerült egyetlen darab fotót készítenem. Mint mondtam, bármilyen apró zajtól megijedhet a vad. Nos… a fényképezőgép zár hangja elég is volt nekik. Igen, nekik. Ekkor még nem tudtam, de amint ez az egy bika megijedt, körülbelül 15 másik gímszarvas jelent meg az ágak mögött és egy nagy rudlit alkotva átszaladtak az erdő egy másik szegletébe. Az egész találkozás úgy 30 másodpercig tartott.
A fotó nem lett a legjobb, de az élmény maradandó. És aki idáig elolvasta az kérdezhetné, hogy ezt most minek is írtam le.
Nos… több okból kifolyólag.
Az ehhez hasonló élmények viszik előre az embert, ez ad motivációt. Ha unalmas lenne, akkor nem csinálná az ember.
Ha terepre mész, légy mindig felkészült. És itt most nem csak arra gondolok, hogy bármikor meglepetés érhet. Arra gondolok, hogy akadhat olyan pillanat, amikor maximum 3-4 másodperced van reagálni. Ez talán arra elég, hogy a kamerát elővedd. Nincs idő állítgatni. Mielőtt kimész, tisztában vagy a fényviszonyokkal és azzal, hogy mik fordulhatnak elő. Én mindig beállítom egy alap értékre a gépemet manuális módban, így elég csak előkapni a gépet és már készülhet is a fotó. Szerencsére ebben a szituációban is elég volt kézbe fognom a gépet. Ha nincs előre beállítva, akkor lehet ez a kép sem sikerült volna.